Franz Kett pedagógiájának legismertebb jellemzője a padlóképek létrehozása sajáttos anyagok felhasználásával. Ezeket az interakciós folyamatok dokumentálására, valamint az élet és az életfolyamatok alapvető elemeinek szemléltetésére használják.
A padlóképeket a földön alkotjuk meg.A föld gyermekei vagyunk. Ezek a képek emlékeztetnek bennünket a külvilágra, és tükrözik a külvilág tényei és jelenségei közötti összefüggéseket, valamint emlékeztetnek bennünket az emberi természetre, amelybe bele van írva az alkotás képessége. Így a képeket értelmet visszaadó, jelentést hordozó képeknek is nevezhetjük. A padlóképek egy csoporton belül, a csoporttagok közötti kapcsolatteremtésés együttműködés különböző eseményei közepette jönnek létre. Ily módon kapcsolódási pontok jönnek létre a képek elemei és a résztvevők élete között.
A megszemlélések során egy külső valóság (egy külső kép) eljátszható, elemezhető, feldolgozható úgy is, hogy az egy belső valóságra utaljon, egy belső képzet, a bent felmerülő jelenségek és lezajló folyamatok képévé váljon.Ez a belső kép, gondolat vagy lelkiállapot viszont ki akarja fejeződni, láthatóvá akarja tenni saját magát.A különböző anyagok és formák arra ösztönöznek bennünket, hogy egy belső mozzanatot külső képpé alakítsunk.Az így megjelenő képek a szemlélés és az alkotás folyamatában szimbolikus képekké válnak. Johann Wolfgang Goethe mondása érvényes itt is: „ami kint, bent is az van”. (Goethe: Epirrhema, Szabó Lórinc fordítása)
Franz Kett pedagógiájában a megszemlélésekhez használt anyagok kiválasztása nagyon fontos, mert segít a gyerekeknek, de a felnőtteknek is abban, hogy az alkotás valamely formájába belenőjenek, és ne csak letegyenek tárgyakat a padlóra.
Az anyagok előkészítésekor a gyermekek vagy felnőttek életkorát is figyelembe kell venni. A 3 év alatti gyermekek vagy a fogyatékkal élők számára a nagyméretű, kész formák lehetőséget nyújtanak arra, hogy öntevékenyen és szabadon vegyenek részt a padlóképek megalkotásában. Ugyanígy, az idősebbekkel való munka is megfelelő anyagokat igényel, esetleg egy asztalt is, amelyen az alkotás véghezvihető. A többi kategória – idősebb gyermekek, fiatalok, felnőttek – esetében olyan anyagok használata ajánlott, amelyek nem készek, és így lehetőséget nyitnak a kreativitás kibontakozásának, tovább mélyítve a szerzett benyomásokat.
Az anyaggal kapcsolatos követelmények és bánásmód
Az anyagok értéke, a velük való gondos bánásmód, valamint tárolásuk és természetes anyagokból font tárolódobozokban, vessző- vagy gyékény kosarakban, fából készült ládikákban, kerámiatálakban, szőttes erszényekben stb. való közszemlére tevésük egyfajta esztétikai érzékről tanúskodik.Franz Kett pedagógiája nyitott az új anyagok iránt is, ha azok az érték képzetét ébresztik és megfelelnek a gondos bánásmód kritériumának.Ezt a szemléletet a gyakorlással a gyerekek is elsajátíthatják.
Az anyagokat akár mi is bármikor előállíthatjuk, akár gyerekekkel is, és minél több embert be lehet vonni, például a gyerekek segíthetnek filcből vagy hasonlóból formákat kivágni.A nagyon kisgyermekek esetében hasznosnak bizonyul, ha előkészített kosárkákban biztosítunk anyagot számukra egy-egy foglalkozáshoz.A padlóképeket mindig egyszerűsítsük, a lényegre szorítkozzunk, és nem kell túlburjánzó módon tervezni, mivel a kevesebb gyakran többnek bizonyul.
A padlóképekhez használt anyagok
A padlóképekhez használt anyagok kezdetben a lehető legegyszerűbbek voltak, természetes, négyszögű (kemény anyagból készült) kendők, posztóból kivágott formák alapszínekben.Természetből vett anyagokat is használtak, például kukoricaszemeket, diót, makkot, babot, különböző magvakat.Később más anyagok is bekerültek az eszköztárba: természetes anyagok, mint például mindenféle fajtájú levelek, az évszaktól függően, különböző bokrok vagy fák ágai, fenyőtobozok, magok, kagylók, kövek, gyapjúfonalak, különböző méretű és formájú sima faidomok, amelyekből például házakat és városfalakat lehetett készíteni, aranygolyók, függönykarikák, fából készült karikák, a fátyolkendők, kis és nagykerek kendők, textilszalagok, puha pamutkendők és aranyozott kendők, szívkendők, csillagok, halak és emberalakok, színes zsinórokés pamutkötelek, természetes vagy aranyszínű fából készült kisebb-nagyobb körökstb.
A Franz Kett pedagógia kevés bábut használ, azt is inkább csak karácsonykor: Mária, József, a pásztorok, a három királyok, a gyermek azaz egy arcvonások nélküli baba.Keménykendők segítségével sebtében is készíthetők bábuk, zsinórok és hungarocell golyók felhasználásával, akár a gyerekek segítségének igénybe vételével is.
Az ének és tánc mint alkotási és önkifejezési módozatok
Az ének és a tánc az alkotás alapvető formái ebben a pedagógiában.Franz Kett pedagógiájának lényege, a kapcsolatközpontúság, amely a pedagógia minden momentumában megjelenik, a pedagógiai szemlélet alapja, mivel a Franz Kett pedagógia a kapcsolatorientált alapvető pedagógiának tekinthető.Az együttlét öröme, a személyes találkozások, a tánc és az ének révén egy-egy témát el lehet játszani, meg lehet énekelni, fel lehet fedezni.
Fényképek és képeskönyvek a Franz Kett pedagógiában
Sok téma nyújt lehetőséget arra, hogy fényképekkel vagy képeskönyvekkel dolgozzunk. A képek megválasztásánál vigyázzunk arra, hogy ne legyenek giccsesek, és legyenek ösztönzőek, vonzóak. (Forrás: Kerstin Lermer – Christian Pfeiffer-Fuchs, Gestaltungsmaterial in der Franz Kett Pädagogik)